Tavaly nyáron hallottam életemben
először, hogy létezik a világon a Megtérés Közössége, akik a Caminon –
Carriónban – zarándokpasztorációt folytatnak, ahova önkénteseket is várnak. Én
is jelentkeztem arra a bizonyos – Magyarországon egyes körökben már fogalommá
vált – hétvégére, ahol a Közösség nevében két nővér mutatta be a zarándokúton
végzett szolgálatukat.
A hétvége tapasztalatait
elraktároztam magamban, de a nővérekhez végül egészen más dolog kapcsán utaztam
ki az év elején Spanyolországba. Aztán úgy adódott, hogy egy kedves
zarándoktársammal én is felcsaptam Carriónban zarándokfogadónak.
Utólag gondolkodtam csak el, hogy
miért is vágtam bele ebbe a „misszióba”. Jóllehet, magam is voltam zarándok –
Európa egészen más részén – és tudom, hogy mit jelent egy-egy ilyen „oázis”:
puha ágy, felszerelt konyha, tiszta fürdőszoba… Minthogy kísért, csoportos
zarándoklaton vettem részt, bennem annak idején fel se merült, hogy fél úton
megkérdezzem magamtól, miért indultam útra, kihez tartok? Ugyanakkor, aki
egyedül indul útnak, annak sokkal nagyobb lelki támaszt kell nyújtani, hogy ne
veszítse el a célját, és féltávon vissza tudjon tekinteni útjának indítékaira.
Hatalmas segítség a keresőknek egy ilyen hely, hiszen Spanyolországban bár
számtalan templom van, mégis, ezek rendre zárva vannak. Nincs hely, ahol a
zarándok elcsendesedhetne, „megállhatna”.
A Közösség ezt az igényt ismerte fel, amikor néhány éve
megkezdte zarándokpasztorációs tevékenységét Carriónban. Én ennek a gépezetnek
csak egy kis alkatrésze voltam. Sokszor voltam úgy, hogy a zarándoknak a tiszta
konyhán és vetett ágyon kívül mást nem tudok nyújtani. Mégis, amikor sikerült
„kicsikarnunk” egy-egy örömkönnyet, egy mosolyt a zarándokoktól, vagy egy jót
beszélgettünk velük, úgy éreztem, hogy én is adtam valamit nekik, amitől talán
útjuk új lendületet kapott.
Úgy vélem, az itt eltöltött
szolgálat akkor válik teljessé, ha maga a zarándokfogadó is haza tud vinni
valamit a zsákjában: ha olyan új tapasztalatokat szerez, amitől talán új
emberré válik. Ez olyan időszak, amikor adunk is, ugyanakkor kapunk is. A
fogadásnak négy alappillére van (fogadás, imádság, szolgálat, testvéri
közösség) és egyik sem lehet meg a másik nélkül. Ez a négy pillér egymást
kölcsönösen erősítette és nekem különösen is segített abban, hogy átlendítsen a
nehéz pillanatokon. Mind a négy tényező külön-külön is fontos, de így együtt
egy hatalmas erőforrássá válik.
Számomra talán a legtöbb
gyümölcsöt a nővérekkel alkotott testvéri közösség hozott. Hatalmas élmény
volt, hiszen ezen idő alatt rendkívül szoros kapcsolatban éltünk velük.
Felejthetetlen pillanatokat jelentettek számomra a közös imák, étkezések,
bevásárlások, főzések – apró történetek, melyeket a szívemben őrzök. Igazi, kis
közösséget alkottunk, és már az utcán is tudták az emberek, hogy mi, önkéntesek
hozzájuk tartozunk. Ezt az általunk alkotott kis közösséget is – amint azt már
a monostorban is megtapasztalhattam – a szeretet köteléke hatotta át. Hatalmas
hálával tartozom a Jóistennek, hogy együtt szolgálhattam a nővérekkel, így – ha
csak két hétre – magam is tevékeny részese lehettem annak a fontos missziónak,
amit a Közösség magára vállalt.
Bár furcsának tűnhet, mégis úgy
érzem, azzal, hogy két hetet töltöttem a Camino egy pontján, egészen távol
kerültem attól a régóta dédelgetett tervemtől, hogy egyszer én is végigjárjam
az utat a Pireneusoktól Finisterréig. Hosszú keresés után rátaláltam a
Szeretetre és végre megtaláltam a helyemet – és talán nem véletlen, hogy éppen
ennél a Közösségnél…
Kedves Nővérek !
ResponderEliminar¡Queridas hermanas !
Dear Sisters,
Köszönöm, hogy itt lehettem !
¡Me agradezco que me permitieren estar ahi !
Thank you very much for having been allowed me to be here !
Bátran mondhatom, hogy az El Camino örökké a szívemben él.....
Puedo decir que el El Camino vive en mi corazón eternamente...
I may say that El Camino lives in my heart eternally forever...
Itt küldöm az általam felvett videó elérhetőségét, amihez jó szórakozást kívánok.
Envío la disponibilidad del vídeo que hice y deseo buen entretenimiento al aquello.
http://youtu.be/YQmuzdOVbcY
Üdvözlettel Magyarországról: Balogh József
Con un saludo de Hungría: József Balogh